Úgy érzem a mostani bejegyzés-adag sem lesz rövidebb, mint az eddigiek, szóval készüljetek fel :)
Szóval mióta is nem írtam, lássuk csak... Áhh igen.. Tehát tegnap (kedden) és ma (szerdán) volt természetesen lengyel órám, lett egy újabb tanárunk, aki az eddigiekhez hasonlóan egy fiatal nő :) Mindannyian nagyon rendesek, türelmesek és vidámak, igazán szimpatikus mindegyik, egy szavam sem lehet. Hihetetlenül nehéz a lengyel nyelv, nagyon gyorsan ki lehet fáradni az órák alatt, oda kell figyelni, mert mindent össze-vissza ragoznak és egyeztetnek, és a kiejtés sem egyszerű.
Elvileg már tudok bemutatkozni: Anita vagyok, magyar vagyok, Magyarországról jöttem, tanuló vagyok. Az elvileg-et hangsúlyoznám, mert gyakorlatilag meg nem. Már ez is bonyolult. És ha még nem lenne elég bajom a nyelvvel, a magyar dolgok lengyelül (tehát a Magyarország, és a magyar vagyokból a magyar stb, nem normálisan egyeztethető, hanem kivétel!!!) Tehát, úgy szokott lenni, hogy a tanár mondja, h ezeket így kell egyeztetni, szépen mindenki mondja a saját kis országát és hozzáteszi ugyanazt a ragot, és a végén a tanár mondja, hogy és a magyart így kell... Véleményem szerint, ha már úgy is barátok vagyunk a lengyelekkel igazán megkímélhették volna a magyar népet azzal, hogy normálisan ragozzák őket.
Kedden délután voltunk a helyi mézeskalács-múzeumban, a toruni mézeskalács nagyon híres Lengyelországban. Megcsinálhattuk a saját kis mézeskalácsunkat, haza is lehetett hozni, mert ott kisütötték, örültünk is neki, mint majom a farkának. Az enyém nem lett túl szép, de hát az eszmei érték a lényeg :P Mielőtt elkészíthettünk volna korhű ruhákban bemutatták nekünk az alapanyagokat, elmondták a toruni mézeskalács legendáját, amit nem igazán értettem, mert nem beszéltek valami jól angolul :P A lényeg olyasmi volt, hogy egyszer egy péknek a lánya véletlenül rosszul keverte össze valaminek a tésztáját/ vagy rossz alapanyagokat tett bele és így lett a toruni mézeskalács. Az illata egyébként hasonló az itthonihoz, de a színe sötétebb, és az íze is más.
Este party volt, megint tök jó helyre vittek minket. Mindig van nekünk asztal foglalva, kapunk kedvezményeket, tegnap pl az első ital ingyen volt (nekem valamiért az első koktél utáni sörért sem kellett fizetnem, nem, ne röhögj, nem loptam el, tényleg nem kértek érte pénzt :D) Nagyon sokat foglalkoznak velünk a bárokban, a pincérnő mindig körülöttünk rohangál (volt egy ilyen fotelos rész most is, és ott is, ahol múltkor voltunk, ott ültünk az elején), a DJ is odajött hozzánk, hogy amit szeretnénk, azt játssza, nagyon igyekeznek, hogy jól érezzük magunkat. Hát mi jól is éreztük.
A tegnapi buliból kifolyólag ma egész nap mindenki használhatatlan volt, dőltünk jobbra-balra, ásítoztunk és szenvedtünk az amúgy sem egyszerű lengyel órák közben. Nevettek is rajtunk a tanárok, hogy jó volt a tegnapi buli, látom :)
Délután a Planetáriumban voltunk, ahol nem történt semmi említésre méltó, igazság szerint én el is aludtam közben egy kicsit (gondolom kicsi volt, igazából fogalmam sincs mennyit..)
Péntek este nemzetek éjszakája lesz, kell csinálnom Magyarországról előadást, remélem össze tudok hozni valami használhatót. Sajnos egyedül kell csinálnom, mert rajtam kívül nincs magyar. Rajtam kívül csak egy észt lánynak kell egyedül bemutatót csinálnia, minden más országból legalább ketten jöttek. Na nembaj. Nem kell nekem társ, egyedül is elboldogulok a feladattal :)
Beharangozó: szombaton Gdanskba megyünk, őrült nagy dolog lesz, látom az Északi-tengert!!!
Puszi nektek magyarok
